Az árvíz

A nagy mennyiségű csapadék árvizet okozhat, ami Magyarországom az egyik legsúlyosabb természeti katasztrófa. Heves esőzéskor a vízelvezetők nem mindig tudják lecsapolni a vizet, ezért felhalmozódik és belvizet okoz.

Az árvizeket osztályozhatjuk magasság szerint:

  • kis árvíz (patak vagy folyó árterének alacsonyabb részét érinti)
  • középmagas árvíz
  • magas árvíz (művelés alatt álló földeket, lakott területeket is veszélyeztet)

Az árvíz keletkezhet jégtorlódásból (jeges árvizek), hóolvadásból (tavaszi árvizek), nagy nyári esőzésekből (zöldár) vagy özönvízszerű esőzésekből (villámárvíz).

Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, így a legfontosabb, hogy védekezzünk ellene.

Magyarország lakott területeinek nagy részét földgátak védik, ami a földrajzi fekvéséből adódik. A földgátaknak azonban számos hátránya van:

  • nem megfelelő építési anyag
  • hibás építési technológia
  • öregedés
  • állatjáratok, állatfészkek üregei

Továbbá a földgátaknál fellépő árvízi jelenségeknél legveszélyesebbek azok, melyek az altalajon keresztül történő vízmozgás hatására alakulnak ki. Ahhoz, hogy a károkat csökkenteni lehessen szükséges az árvízi jelenségek hatásának ismerete, a lakosság tájékoztatása és a védekezés során az aktív részvétel.

Az árvíz megelőzés módszerei:

  • Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése
  • Az árvízvédelmi töltések magasítása
  • A hullámtér feltöltődöttségének csökkentése kotrással
  • A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása
  • A főmeder mélyítése, kotrása
  • Mellékágak kotrása, rehabilitálása
  • Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása
  • Nyári gátak eltávolítása a hullámtérről
  • Szükségtározók kialakítása